Ez a könyv a szabadságot adhatja a kezedbe, ha kitartó vagy és megfelelően bánsz vele. Én nem bírom az ilyen típusú, színes-szagos könyveket, amiben bonyolultabbnál bonyolultabb receptek, életfilozófiák vannak, amiket lehetetlen követni és az ellenkező hatást érik el vele, mert az ember csalódottabb lesz tőle, mint amilyen előtte volt.

De ez a könyv más! Évekkel ezelőtt vettem meg Viszkok Fruzsi, youtuber ajánlása miatt, mert kerestem egy mozgásformát, ami nekem való. Ekkor merült fel a jóga gondolata és így jött a képbe Tara könyve.

Tara saját tapasztalatait is leírja, az életútját, hogy ő hogyan találta meg a boldogságát, a saját hangját és ezzel önmagát. És ennek lehetőségét adja a könyvével a mi kezünkbe is. Mindent leír, amit át akar adni, de nem erőszakoskodik, mindenhol hangsúlyozza, hogy úgy alakítsuk ezeket a dolgokat, ahogy nekünk tetszik, ne akarjunk megfelelni senkinek magunkon kívül. És épp ezért hangsúlyozza, hogy a fogyókúrák legnagyobb buktatója éppen az, hogy nem vagyunk egyformák. Mindenkinek a saját szabályai szerint kell haladnia a fejlődésében és az önmagához történő visszatalálásban. De, ha elkezded átformálni az életed, tudatosabban élni, enni, inni és mozogni, akár a tested és a súlyod is átalakulhat, mert ha jól vagy önmagaddal nem fogsz gyors kajákra, édességekre vágyni, csak egészséges dolgokra (ezt alátámasztom!).

Az első részben hosszasan kifejti, hogy ő hogyan élt, hogyan birkózott meg a testképzavarával és sokat ír a már fent említett szabályokról.

A következő részben leírja, hogyan szeressük meg a matracunkat (jóga), a párnánkat (meditáció) és a konyhánkat (táplálkozás). Ez a három alappillére a változásnak. Ha ezeket megszeretjük és beépítjük az életünket, akár csak napi 5 perc erejéig, már jobban fogjuk magunkat érezni. Tara annyira inspiráló és annyira praktikus tanácsokat ad, hogy az ember nem bírja ki, hogy a „Próbáld ki most” bejegyzéseknél ne próbálja ki azonnal, amit ír. Ezért is nagyon inspiráló, mert folyamatosan figyelmeztet a kis lépésekben való haladásra, és arra, hogy ne felejtsük el magunkat jól érezni közben, mert különben az egész nem ér semmit.

A következő fejezet a munkáról szól, arról, hogyan dolgozzuk meg a matracunkat. Különböző jóga gyakorlatsorokat mutat be, amikhez képes illusztrációk és Tara apró megjegyzései vannak fűzve, ezáltal bárki elkezdheti otthon a gyakorlást, ha van egy embernyi hely a lakásában. Ez a legjobb a jógában. Hogy nem eszköz- és helyigényes. Ha a földön csinálod, ha matracon, ha szőnyegen minden opció rendben van. És, ha szó szerint van egy akkora hely a lakásodban, ahol elférsz fekve, akkor már kezdheted is. Én is a nulláról kezdtem a jógát és Tara útmutatásával gyorsan elsajátítottam az alapokat. Ha ezeket megtanultad, utána már bátran kombinálhatod a pózokat, csinálhatod a magad szája íze szerint is a gyakorlatsorokat. Saját példám által szeretnék azért mindenkit óva inteni attól, hogy azért csinálja, mert „jó és kell”, hanem tényleg élvezzétek a jógát, mert valóban fantasztikus dolgok fognak zajlani benned közben. A tér kitágul, a tested hihetetlen dolgokra lesz képes, könnyűnek és energikusnak fogod érezni magad. Hidd el nekem, nem Tara beszél belőlem, hanem a tapasztalat! Nem tudok sok pózt megcsinálni, azokat is elég tökéletlenül még, de gyakorlok folyamatosan. Csak azt csinálom és csak addig a pontig, amíg jól esik. És Tara is pont erre figyelmeztet, hogy annyit és addig csináld, amíg jól esik. Ha már kötelező jellegként fogod fel és erőlködsz azon, hogy minél tökéletesebben csináld, az feszültséget fog szülni benned és ezáltal elveszik az, amit a jóga során megtapasztalhat az ember. Tudom, hogy ömlengősen hangzik ez az egész és hihetetlennek, de higgyétek el, nem az. Amint megtapasztaljátok a pozitívumait, ti is rá kattantok! Még akkor is, amikor nulla energiátok van. Megcsináljátok az első pózt, és hipp-hopp, el is telt 15 perc jógázással és sokkal jobban érzitek magatokat!

A következő nagyobb rész a megdolgozni a párnánkat. Tara különböző meditációs gyakorlatokat mutat be nekünk. Én személy szerint minden nap másikat próbáltam ki 5 percen keresztül. Így mindegyiket megtapasztalhattam hosszabb ideig, a későbbiekben pedig eldönthetem, adott pillanatban melyiket szeretném csinálni, illetve hogy melyik válik be nekem a legjobban. Bevallom, elég nehéz neki állni, nehéz lecsendesíteni a gondolatainkat, de jótékony hatása még akkor is megadatik, ha nem megy olyan jól. De mint mindenben, itt is vannak jó és rossz napok, van, amikor könnyebben, van, amikor nehezebben megy. A gyakorlás azonban mindenképpen jót tesz, ha másért nem is, legalább annyiban, hogy az ember a nap pár percét tényleg csak magára fordítja.

A harmadik és egyben utolsó rész pedig a megdolgozni a konyhánkat. Tara egyszerű recepteket mutat be a turmixtól a vacsorán át a desszertekig. Számomra, ahogy már írtam, az ilyen színes-szagos könyvekkel, főleg azok, melyek vega vagy vegán recepteket mutatnak be, mind nagyon bonyolultak egy csomó olyan hozzávalóval, amik nálunk nem elterjedtek. Ezek között a receptek között is van olyan, amit sosem csinálnék meg, mert túl sok olyan hozzávaló kell hozzá, amit csak nehezen tudnék beszerezni. Tara végig emlékeztet minket arra, hogy nyugodtan variáljunk és csináljuk úgy, ahogy nekünk tetszik, ez pedig engem arra ösztönöz, hogy kipróbáljak néhányat, aztán maximum nem sikerül, de nem kell elkeseredni. Ki is próbáltam egy zöldséges dzsúszt, de majdnem elhánytam magam tőle. Viszont Tara személyisége szó szerint átsugárzik a könyvön, így mosolyogva kiborítottam és nyugtáztam, hogy oké, ez nem jött be.  A múlt héten kezembe akadt egy vegán receptes könyv. A 3. oldalig jutottam vele. Ott még el sem kezdődtek a receptek! De mivel már 8 gépet felsorolt, ami kelleni fog, ezért a lelkesedés, ahogy jött, el is múlt. Viszont Tara receptjeinél, ha tudom is, hogy nem fogom megcsinálni, akkor is jó olvasgatni. És ez Tarának köszönhető, az ő személyiségének, ami tényleg átragyog a könyvön.

A könyv legvégén egy 7 és egy 30 napos életmódváltó programot is javasol nekünk, de én erről nem tudok nyilatkozni, ugyanis sosem szerettem, ha bekorlátozzák, mit mikor egyek vagy csináljak. Bár Tara itt is hangsúlyozza, hogy nyugodtan variáljuk a gyakorlatokat, az ételeket, én nem vágtam bele, mert tudom magamról, hogy épp ez venné el a lelkesedésemet a napi meditáció és jóga gyakorlásától.

Tényleg nem akartam áradozni erről a könyvről, de nem tudok róla máshogy írni, nem tudok róla rosszat írni, mert jobban érzem magam, mióta gyakorlom a szemléletét. Persze van nap, amikor sírok és elveszettnek érzem magam, de néhány nagy levegő, pár jóga gyakorlat és egy kicsit könnyebb. Nem azt mondom, hogy azután minden bajom eltűnik, mert nem. De a közérzetem jobb, kicsit megnyugszom, és már nem látom annyira borúsan a világon. Tényleg mindenkinek javaslom ezt a könyvet. Ha nem is mindent fog belőle kipróbálni, vagy nem iktatja be a mindennapi életébe, akkor is megéri elolvasni és kicsit töltődni Tara sugárzásában.