Gyöngy és May élete igazán fényűző. Keresett modellek Sanghajban, amit Kelet Párizsának is neveznek. Dolgoznak, táncolnak, mulatnak és jól élnek. Szolgáik kiszolgálják őket, barátaik imádják és csodálják őket. Modern kínai lányokként élnek, kikre már nem hatnak a régi hagyományok. De életük egy nap nagy fordulatot vesz, mikor kiderül, hogy apjuk eljátszotta összes vagyonukat, őket pedig egy alku részeként férjhez adják. Mindeközben a Japánok megtámadják Kínát, ezért más választásuk nem révén Amerikába mennek férjeik után. Ám már az úton is megpróbáltatások sora követi egymást és az USA-ban sem lesz sokkal könnyebb az életük.

A könyvben végigkísérhetjük egy testvérpár sorsát, ami mindig is elszakíthatatlan volt és kitartó. Az évek során összecsiszolódtak, kitartottak egymás mellett annak ellenére, hogy sokszor megbántják, elárulják egymást és szörnyű titkokat hordoznak, amik egész életükre kihatnak. Ők mégis újra és újra összekapaszkodnak, összetartanak.

A könyv bepillantást nyújt a varázslatos, titkos Kínába. Láthatjuk a fényűző, modern és gazdag emberek életét, de a történet előrehaladtával láthatjuk azoknak az életét is, akik kevésbé szerencsések. Kína mindig is titokzatos volt a nyugati emberek számára, és az ilyen könyvek, melyek bepillantást engednek ebbe a világba, olyan mintha tiltott dolgokat lesnénk meg. A hagyományok, a szokások - bármelyik országé is – mindig érdekesek számomra. És Kínáról olvasni olyan, mintha egy mesebeli országot ismernék meg a számomra furcsa szokásaival, rendszerével és hagyományaival.

Mindezt csak megfűszerezi az, hogy közben megismerhetjük olyan emberek sorsát, akik eljöttek hazájukból, visszavágynak, de eközben vágynak a nyugati, modernebb dolgokra is. Azt is megtudhatjuk, hogy keverednek bennük ennek a kettős identitásnak az érzései – és hogy csapnak vissza a családon belül. De ez nem csak a kínai-amerikai emberekre igaz, hanem bárkire, akik kettős identitásban élnek. Viszont ezt a történetet még kiemeli az, hogyan kell az identitásukon kívül a történelem és a háború csatáit is elviselniük, melyeket országaik vívnak egymással, ezáltal megbélyegezve az ő sorsukat is ott, ahol élnek. Identitásuk harcát pedig még jobban nehezíti az, mit adjanak át gyermekeiknek, hogyan neveljék őket, mit is szeretnének tőlük.

Számomra nagyon érdekes volt olvasni, miként is működött akkoriban az, hogy egyik országból a másikba utazzon az ember. Amerikába utazni most sem egyszerű, hát még akkor, az 1900-as évek elején. Miként töltenek el az emberek heteket, hónapokat egy szigeten bebocsátásra várva. Az írónő alapos kutatómunkával járt utána, hogyan is zajlott ez. Igazi, hamisítatlan kihallgatásokat örökített meg, ami csak még közelebb hozza hozzánk a történetet. Hiszen ez nem egy kitalált történet, nem kitalált párbeszédek, ez megtörténhetett akárkivel abban az időben. Így ez egy hiteles dokumentum, egy korregény, mely számomra még közelebb hozza a szereplőket. Sírtam és örültem velük, izgultam és megkönnyebbültem, ahogy olvastam.

A főszereplő annyi tragédiát él át, mint amennyi 6 nőre is elég volna, és minden tragédiát úgy ír meg a szerző, hogy átérzed, átgondolod, mégsem húz le, mégsem rakod le a regényt, mert nyomasztó. Pedig olyan tragédiák is megtörténnek vele, melyek bármelyikünkkel megtörténhetnének – rosszabb esetben meg is történnek. Olyan is van, mely egész életére kihat Gyöngynek, vissza-visszatér, majd láthatjuk, hogyan birkózik meg vele újra és újra.

És nem csak a főszereplő, hanem minden egyes szereplő átéli a maga borzalmait, a maga feldolgoznivalóit. Hiába nem ők az elbeszélői a cselekménynek, az ő sorsukat is átérezhetjük, mikor szembesülünk vele, és ugyanúgy elgondolkoztatnak, mint a főszereplővel történt borzalmak.

Összességében nagyon olvasmányos leírása az 1900-as évek első felének: a Kína-Japán szembeállásnak, az Amerika-Kína szembenállásnak, az országba való bejutásnak, az identitás zavarnak, a tragédiákkal való megküzdésnek, egyszerűen csak az élet, a sors elfogadásának és megélésének.

Bár én sosem éltem más országban, el tudom képzelni, milyen nehéz lehet megtartani saját országod identitását, miközben törekednél új országodat is magadba szívni, főleg akkor, ha tovább is akarod örökíteni. Számomra ezt volt a legérdekesebb olvasni, ezt végig is kísérhetjük az egész könyvön át, hiszen állandó belső vívódást jelent.

A másik érdekesség számomra az, hogyan élsz egy jobb élet reményében ott, ahol nem vagy kívánatos személy. Sem akkor, amikor békesség van országaitok között, hát még akkor, amikor háborúban álltok egymással. Mivel tényleg hiteles forrásokat használt fel Lisa See, ezért egy csepp kétely sincs bennem a valódiságra. Egyébként is elég keveset tudunk arról, mi történt Japán és Kína között, hogyan vette át a kommunizmus az irányítást, hogy milyen szerepük is volt ezeknek az országoknak a világháborúban és az után is.

Mindennek tanulsága talán az, hogy jó, ha van valaki melletted a nehéz időkben. Itt jelen esetben egy testvér, akire számíthatsz, még akkor is, mikor a hátad közepére sem kívánod. Hiszen mégis testvérek vagytok, ki kell tartanotok egymás mellett, hiába gondoltál már rosszat róla, hiába nem értettek egyet sok mindenben, ő akkor is a legnagyobb támaszod kell, hogy legyen, hiszen együtt éltétek meg a gyerekkort, együtt láttátok a világot és habár mindegyikőtök maga küzd meg a saját problémáival, jó tudni, hogy van valakire, akire számíthatsz, ha szükséged van rá.